Vágytól vágyig
Meleg paplan fűti bőröm.
S vajon mit takar még el?
Nem is látszik – s nem is kell.
Nekem jó. Én úgyis őrzöm;
míg egyszer jobban ég.
Kicsit értem, kicsit még.
Rég nem tudom, miért így keresem.
Üres látszat-érintés.
Csak egy más, egy új érzés….
viszi a szívemet vágytól-vágyig.
Folyton izzik és folyton fázik.
Közel az álmom és mégis távolodom..
Viszi a szívemet vágytól-vágyig.
Egyszer kell úgy, hogy nem kell másik!
S eljön a nap, hogy már nem csak álmodozom…
Jeges csók és forró kávé –
az éjszakához jár.
Nem is érint, nem is fáj.
Mindig megpróbálom újra.
Míg egyszer lépnem kell.
Kicsit vissza, kicsit fel.
Rég nem tudom, miért így keresem.
Üres látszat-érintés.
Csak egy más, egy új érzés….
|